A Gornje Podunavlje Különleges Természetmegőrzési Terület a Vajdaságban és Szerbiában a Duna mentének egyik legékesebb gyöngyszeme.A terület a korábban a Duna által elárasztott területek maradványait foglalja magába, és az ottani vízi- és szárazföldi ökoszisztémákat változatos formában képviseli. Nagy részét mocsaras, elárasztott erdőkomplexumok alkotják. Az ilyen módon fennmaradt, őshonos élőhely igen ritka országunkban, de még Európában is.

A Gornje Podunavlje Különleges Természetmegőrzési Terület 1. kategóriájú védettséget élvez, és a Duna bal partján az 1367 km-től egészen az 1433 km-ig terjed. Annak a hatalmas mocsaras területnek a része, amely az országhatárokon túlra, Magyarország és Horvátország felé is kiterjed. Biodiverzitása mellett Gornje Podunavlje autentikus kulturális öröksége révén is hírnévnek örvendhet. Az óriásfolyó szabályozásának és a helyi klímának köszönhetően a helyiek olyan szokásokat, népviseletet, nyelvet, halászati eszközöket, hajókat és ételeket fejlesztettek ki, amelyekkel a vendégeket leveszik a lábukról, ezáltal vonzó turista célponttá téve Gornje Podunavlje-t.

A Duna folyása a „Dunavci” holtágakkal és a többi elárasztott területtel együtt jelentős nyomokat hagyott a Gornje Podunavlje területén. A rezervátum a biodiverzitás fontos központja. A védett terület állatfajokban mért bőségét 55 halfaj, 11 kétéltűfaj, 9 hüllőfaj, 230 madárfaj és 51 emlősfaj jelenléte tükrözi, emellett jelentős mennyiségű gerinctelen állatfaj őshonos a területen, kiemelve közülük a lepkéket, több mint 60 nappalilepke-fajjal.

A kivételes természeti adottságoknak köszönhetően 1989-ben Gornje Podunavlje helyet kapott a Fontos Madárélőhelyek (IBA) listáján. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum szerves része, és rajta van a Ramsari Egyezmény várományosi listáján.