A Duna két ága – az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna – által határolt Szigetköz Európa legnagyobb, 365 négyzetkilométer kiterjedésű hordalékkúpján terül el.

A Kisalföldet a harmadkor idején még a Pannon beltenger borította. Az időszak vége felé a tenger zsugorodni kezdett, míg végül helyén édesvizes tavak alakultak ki. Ebben a korban nagyszámú folyó érkezett az Alpok és Kárpátok területéről, amelyek üledéküket a medence területén rakták le. Mintegy 2-2.5 millió évvel ezelőtt az ősi Duna az Alpok területét a mai Királyhida (Bruck an der Leitha) városa mellett hagyta el, és délre folytatta útját. Később, a negyedidőszakban a folyók más irányt vettek; a Duna a medencébe Hainburg hegyei és a Kis-Kárpátok között lépett be, kelet felé új medret formálva. A hegyes területekről kilépve a folyó esése kisebb lett, a vízből az üledék kezdett kirakódni, így homokzátonyok képződtek illetve mosódtak el folyamatosan. Ahogy e homokzátonyokat fokozatosan elfoglalta az állandó növényzet, egyre inkább kis szigetekké alakultak, s a folyót e szigetek ágakra szakították. A folyómedret számos más hatás tovább alakította, mint például a mederbe dőlő fák, a felgyűlő iszap, az alámosott vagy leomló partfalak, a zajló jég, és az áradások.

Az akadályok, amelyeket maga a folyó állított maga elé, ezt a hatalmas víztömeget új medrek mélyítésére késztette, s ennek eredményeként összetett, állandóan terjeszkedő ágrendszer kezdett kialakulni, amely legyezőszerűen kiszélesedett, majd újra összetartott.

A lerakott üledék áthalmozódott, újra meg újra átmosódott, miközben a finom szemcsés iszapot a víz tovább hordta. E folyamatok eredményeképp vastag, főként kavics anyagú hordalékkúp alakult ki, melynek szélessége a 410 métert is elérte. Ahogy a nagy áradások látszólag végtelen sora egymást követte, a Duna folyami hordalékát egyenlőtlenül elosztva szórta szét az említett kavicsrétegen. A folyamatos áradások biztosították, hogy a talajon a tartós növényzeti jelenlét ne hagyhasson nyomot, aminek ismeretében a terület talajának alacsony humusztartalma nem okoz meglepetést. Ezek a tényezők, a sekély talajvízszinttel együtt öntéstalajok kialakulására alkalmas feltételeket teremtettek.