Swis Nature

Danube Delta Biosphere Reserve

Duna

A forrásvidékétől (Donaueschingen – Fekete-erdő, Németország) a Fekete-tengeri torkolatáig (ókori elnevezésével Pontus Euxinus) megtett 2860 km-es útja végén a Duna több mint 12000 éve építi Európa és a világ egyik legszebb deltavidékét. Tájképi gazdagsága és állatvilága révén – melyben a legjelentősebbek a madarak – a Duna-delta minden szempontból különlegesen érdekes: tudományos, idegenforgalmi, sőt gazdasági jelentőséggel bír.

A szerteágazó Duna

A delta legfelső pontján (Ceatalul /Chiliei elágazódás) a Duna 805,300 négyzetkilométeres, 120 nagyobb mellékfolyó táplálta vízgyűjtőről lép be vizével, átlagosan 6.515 m/s vízhozammal, s vize innen három fő ágon oszlik szét:

Chilia, a maga számtalan elágazásával és kis szigetével a legfiatalabb és leghosszabb (120 km) főág; ereje abból ered, hogy itt folyik le a legnagyobb víztömeg és vele a legnagyobb hordalékhányad (58%). Fejlődése során számos másodlagos deltát hozott létre: az első a Pardina mélyedésében, a második Chilia Veche falu alatt, a harmadik Periprava falu alatt. A Chilia-ágon a hajózásnak van gazdasági jelentősége: legfontosabb kikötői Izmail és Vîlcovo (Ukrajna).

A Sulina volt az az ág, amelyet az akkori Duna Bizottság kimutatása alapján (1856) a tengeri hajózáshoz előnyben részesítettek, és emiatt 1862 és 1902 között a kanyarulatokat kiigazították, a folyómedret kimélyítették. Ennek eredményeként a teljes hossz 92 km-ről 63.7 km-re rövidült, a víztömeg és a szállított hordalék mennyisége pedig 7-8%-ról 18.8%-ra nőtt. Sulina városa, amelynek kikötője volt a tengeri hajók belépési pontja, a gazdasági fejlődés szempontjából jelentős változásokon ment keresztül. A folyóág torkolatánál felhalmozódott hordalék miatt a hajózás újbóli biztosítása érdekében a tengerbe nyúló csatornát kellett mélyíteni (ennek hossza jelenleg 10 km).

Sfântu Gheorghe a legdélibb és legidősebb, 109 km hosszú folyóág. 1980-1990 között hat kanyarulatát szabályozták, és 69.7 km-re rövidítették. Az ebben az ágban levonuló víz és hordalékmennyiség mintegy 23.2%-ot tesz ki. Fekete-tengeri végződése előtt a Sfântu Gheorghe ág kisebb másodlagos deltát alakít ki, önmaga és két további délre eső ág, a Gârla de Mijloc és a Gârla Turcească között. E két ág a Meleaua Sfântu Gheorghe öbölbe jut, ami a Sacalin szigetsor megjelenése (1987) és kifejlődése eredményeként jött létre (jelenleg 19 km hosszúságú félszigetet alkotva a szárazfölddel összeköttetésben áll).

A delta fő morfológiai és vízrajzi kategóriái az alábbiak: tengerparti gátsor, ami keleten csaknem merőlegesen fut a delta folyóágaira; folyóparti gátak, amelyek a Duna ágait és a főbb vízfolyásokat kísérik; kontinentális mezőségek; a Duna vízállásától függően vízborította mocsaras területek; 0.5 - 1 m magas mocsári növényzet; nyugaton a 0 m alatti (folyami delta), keleten a 0.5 m alatti mélyedéseket (tengeri delta) kitöltő, tórendszereket alkotó tavak (több mint 440 db); továbbá folyóágak, vízfolyások, főcsatornák.

up
Tolja fel és le az összes fotót. Érintse meg a képre a nagyításhoz.
down