Swis Nature

Donauauwald Neuburg-Ingolstadt

A Duna Neuburg és Ingolstadt között

Karakterét tekintve a Duna itt hegyi folyó jellegű, s az Alpokból rengeteg kavicsot szállít a síkságra. A XIX. századi folyószabályozások előtt nagyobb és kisebb ágak, holtágak gazdag rendszere volt itt jellemző, amelynek vízszállítása folyamatosan változott. A Duna munkája a tájat folyton alakította: új vízterek alakultak ki és jelentek meg, a holtágak eközben feliszapolódtak, erdő jelent meg rajtuk, amit aztán a víz ismét elhordott. A Duna az utolsó jégkorszak óta hatalmas vízgyűjtőjének völgyében élő verőérként kanyarog. Amióta az első betelepülők megjelentek a folyó mentén, a víz folyamatosan az ember befolyása alatt áll.

A legjelentősebb változások a XIX. század során zajlottak. A gátak megépítése miatt a Duna mentén a biodiverzitás súlyosan károsodott.

Az ártéri területeken is jelentkezett az ember földhasználati érdeke a települések, a mezőgazdaság az erdőgazdálkodás tekintetében, s mindennek következtében az utóbbi két évszázad során mind a folyó, mind pedig az ártér komoly beavatkozásokat szenvedett el. A folyószabályozás – például 1830 körül a dunai átvágások és a partfalak megerősítése – a Dunát csatorna-szerű mederbe kényszerítette, tekintet nélkül a mellékfolyók, holtágak, ártér állapotára. Mára a keresztgátak és árvízvédelmi töltések a folyót elvágták a korábban vele összeköttetésben levő vízterektől és az ártértől, aminek következtében megszűnt a tavak és holtágak vízutánpótlása. Ezt a vízhiányt a víz minősége is jelentősen megsínyli, a holtágak feliszapolódnak. A folyóban a vízsebesség egyhangúvá vált és a sodrás megnőtt, amitől a meder mélyebbre vágódott, az ártér talajvíz szintje pedig lecsökkent. Mindennek következtében az elöntéses események ritkábbak lettek. A folyómeder további eróziójának megállítása céljából 1970-ig négy, elektromos energiát előállító duzzasztógát épült Bertoldsheimnél, Bittenbrunnál, Bergheimnél és Ingolstadtnál. Ez a beavatkozás mind a hordalékszállítás folyamatosságát, mind a biológiai folytonosságot megszakította, és a tározók területén a folyódinamika elveszett.

A „Duna-ártér folyódinamikájának helyreállítása Neuburg és Ingolstadt között” elnevezésű természetvédelmi projekt remélhetőleg javítja a Duna természeteshez közelítő folyódinamikájának és különféle élőhelyeinek állapotát. A projektben szerepel egy kerülő csatorna is a duzzasztógát mellett, és a folyóparti erdőségek egy részének elárasztása is lehetővé válik. Ezen kívül az alacsony vízállások kezelésére is megoldást nyújt, amivel a talajvízszint természetes ingadozásait segít helyreállítani.

up
Tolja fel és le az összes fotót. Érintse meg a képre a nagyításhoz.
down