A Djerdap Nemzeti Park Szerbia északkeleti részén, a román határ közelében található, és a Duna középső szakaszán a Djerdap szurdokvölgyet (Vaskapu-szoros) foglalja magába. A mintegy 63,768 ha nagyságú terület 1974 óta áll védelem alatt.

A domborzat legfeltűnőbb jellegzetessége, a nemzeti park ismertetőjegye a hatalmas Djerdap hasadékvölgye, a Vaskapu-szoros, amely Európában a leghosszabb és legnagyobb folyóáttörés. A Vaskapu-szorost összesen 100 kilométer hosszú szakaszon négy kisebb völgy, és ezekkel váltakozva három medence alkotja.

A kisebb szurdokvölgyek közül a legszebb a Kazán-szoros. A folyónak ezen a szakaszán a fenséges Duna meredek, olykor teljesen függőleges, akár több száz méterig magasodó sziklafalak közé szorul, miközben a folyó szélessége a 170 métert nem haladja meg. A Duna medrének legmélyebb pontja itt található. Az egyik hatalmas medencében mért 90 méteres mélység a világon az egyik legnagyobb folyómélység érték. A Kazán-szoros szépsége felejthetetlen emlékeket hagy a látogató emlékezetében, akár a folyóról szemléljük a szorost, akár fentről, egy sziklaszirt széléről. Itt válik érthetővé, a Vaskapu honnan kapta a nevét.

A szoros déli előterén a Duna több jobboldali mellékfolyója vágott keresztül eróziós munkájával.Közülük látványos és dinamikus felszínmorfológiájával a Boljetin folyó tűnik ki. A kanyon mint geológiai örökség igen nagy jelentőséggel bír, mert jól tükröződik benne Európa ezen részének a paleozoikumtól a kainozoikumig tartó teljes geológiai története. Ez a geológiai szelvény szépsége miatt Szerbia egyik legnevezetesebb ilyen formációja.

Hossza, mélysége, különböző égtáji kitettségei, domborzati sokfélesége és viszontagságoktól védett, különböző mikroklímájú élőhelyei révén a hasadékvölgy Európa ősi korokban élt növény- és állatvilága maradványának legfontosabb menedéke.