A Duna – Hidromorfológia a Rusenski Lom Természeti Parkban és a Kalimok-Brashlen Természetvédelmi Területen

A Rusenski Lom folyó a Duna utolsó jobboldali mellékfolyója. A Rusenski Lom vizének minőségével, összetételével és mennyiségével jelentős hatást gyakorol a Duna alsóbb szakaszaira. Az emberi beavatkozás befolyásolta a folyó természetes munkáját, mivel a Rusenski Lomon és mellékfolyóin két duzzasztógát is épült. Ezek megakadályozzák, hogy nagy mennyiségű víz áramolhasson a Dunába, és vízjárása megváltozhasson. A folyó áramlásának szabályozása céljából a Rusenski Lom mentén gátak épültek.A folyótorkolatnál pedig felépült a ruszei hajókikötő.

A Duna bulgáriai partoldala Ruszétől Silistráig jóval magasabb, mint a romániai partoldal.Az ötvenes években a Duna áradása elleni védekezésül gátakat építettek. Így a part jelentős részét elfoglaló természetes mocsarak állapota megváltozott. Ruszétől Silistráig korábban sok területnek volt közvetlen összeköttetése a folyóval. Ezek megtartották a vizet, a halak ikrázóhelyei, vízimadarak fészkelőhelyei voltak. A Dunával való összeköttetés megszakítása azonban negatív hatással volt a védett területekre, mint például a Garvan falu közelében található mocsarakra, vagy Malak Preslavets-re. A környezeti állapotokra a folyóval való kapcsolat hiánya a legrosszabb hatással a Srebana Természetvédelmi Területen volt. A Duna befolyó vizének hiánya a nádasokban a biomassza feldúsulásához vezetett, ami megváltoztatta a vízminőséget, és ökológiai problémákat okozott a vizes élőhely hal- és madárfaunája számára.

A Kalimok-Brashlen vizes élőhelyének helyreállítása 2009-ben kezdődött. Itt az árvizek szabályzása céljából speciális infrastruktúrát építettek ki.

A bolgár szigetek többségén erdészeti vállalkozások tevékenykednek, amelyek nyárfaültetvények telepítésével lapvetően megváltoztatták az élőhely természetes jellegét. A kis szigetek viszont az érintetlen természet valóságos oázisait jelentik. Gémtelepeket találunk rajtuk, és kedvelt fészkelőhelyei a rétisasnak is.

A vízszint változásai a bolgár határ előtti szakaszokon épült emberi létesítményektől függenek, ám a folyó természetes változásai a folyón – akár egy élőlény testében –, tovább haladnak.