A Prut ártere – hatalmas vizes élőhely a füves puszták mentén

Az Alsó-Prut ártéren, a folyópartok mentén a hordalék nagymértékű agyagkiülepedése eredményeként számos sekély ártéri tavacska alakulhatott ki, amelyek nagyfokú biodiverzitással jellemezhetők, különösképpen a madarak tekintetében. Itt a vizes élőhelyek fajai találkozhatnak a jellegzetes szteppi fajokkal, valamint igen sok költöző madárfajjal is, amelyek Közép- és Észak-Európából a Duna-deltába tartanak.

A Prut-ártér növényzetét öntéstalajokon fejlődő, természetes réti és erdei vegetáció alkotja, amelyek időszakos elöntés alá kerülnek, és amelyeket felszín alatti vizek is táplálnak. A füves területeken mintegy 200 növényfaj él. Az erdei vegetációt jórészt Salix és Populus fajok képviselik. A vízinövényzetben három globálisan veszélyeztetett faj is előfordul: a Marsilea quadrifolia, a Salvinia natans L., és a Trapa natans L. a Berni Egyezmény és az uniós élőhelyvédelmi irányelv alapján is védett. Él itt ezen kívül számos országos szinten ritkának mondható vagy veszélyeztetett növényfaj is, mint a Nymphaea alba, a Salvinia natans, a Thelypteris palustris, a Nymphoides peltata, a Vallisneria spiralis, a Stratioides aloides, az Alisma gramineum, az Iris pseudacorus, a Sagittaria sagittifolia, a Potamogeton crispi, a Ceratophyllum demersum, stb.

Az Alsó-Prut ártér a vonuló madarak számára fontos pihenő állomás. A tavaszi és őszi madárvonulás alkalmával akár 20.000 madarat is regisztrálni lehet. A mintegy 500 európai madárfajból igen jelentős számú, 239 faj fordul elő a területen költés, telelés vagy vonulás céljából. Ezek közül 65 faj szerepel az EU Madárvédelmi Irányelvében, három madárfaj pedig (Haliaeetus albicilla, Numenius tenuirostris és Pelecanus onocrotalus) a Vonuló Vadon Élő Állatok Védelmi Egyezménye (CMS) I. Függelékében, 113 faj a II. Függelékében van felsorolva.

Az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján további 40 faj, köztük 5 gerinctelen állat, 1 puhatestű, 9 hal, 10 kétéltű, 4 hüllő, és 11 emlős faj élvez védelmet; ilyen például a sárgás szitakötő (Gomphus flavipes) is. A Prut folyó emellett a tiszavirág (Palingenia longicauda), Európa legnagyobb és legveszélyeztetettebb kérészfaja jelentős populációjának ad othont, valamint a nagyon ritka, vízi életmódú, fát fogyasztó nagy karmosbogárnak (Potamophilus acuminatus) is.

A Prut folyó menti területeinek alacsony teraszai és a gátak kisrágcsálóknak nyújtanak alkalmas élőhelyet, mint amilyen az ürge (Spermophilus citellus), a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) vagy a hörcsög (Cricetus cricetus), amelyek a puha talajban ásva alakítják ki társas lakóhelyük járatait. A kisrágcsálók nagy száma pedig többféle ragadozómadarat is odavonz, többek között a kígyászölyvet (Circaetus gallicus), a békászó sast (Aquila pomarina), a parlagi sast (Aquila heliaca) és a vándorsólymot (Falco peregrinus). Az aranysakálnak (Canis aureus) is megjelent egy kisebb, itt élő, állandó populációja.

A Prut ártér halfajai jól reprezentálják az egész Duna-medence halfaunáját. A Prut folyó alsó szakasza az édesvízi halfajok, köztük a kecsege fontos ikrázóhelye, halbölcsődéje, és vándorlási útvonala.