Swis Nature

Fertö-Hanság National Park

Szigetközi Tájvédelmi Körzet

A Duna a Szigetköz növényvilágának alakításában igen fontos szerepet játszik.

A terület magasabban fekvő részein, ahol a meggyűlt üledék mennyisége nagyobb, partmenti bokorfüzesek díszlenek, melyek tipikus képviselői a csigolyafűz és a mandulalevelű fűz (Salix purpurea, Salix triandra). Fő fajaik közé tartozik a fehér fűz (Salix alba), a törékeny fűz (Salix fragilis), a fehér és a fekete nyár (Populus alba, P. nigra), a mézgás éger (Alnus glutinosa), a vénicszil (Ulmus laevis) és a madárcseresznye (Prunus avium). A Mosoni-Duna mentén a területre jellemző növénytársulások olyan gazdagok, hogy kiemelni is csak néhány említésre méltó fajukat lehet, mint például a kocsányos tölgyet (Quercus robur) vagy a mogyorót (Corylus avellana). E területek védett növényei, számos vadon élő orchidea mellett például a mocsári tárnics (Gentiana pneumonanthe), a mocsári nőszirom (Iris sibirica), vagy a közönséges gyapjúsás (Eriphorum angustifolium). Magyarország halfaunájának 80%-a jelen van a Szigetközben, köztük a sebes pisztráng (Salmo trutta fario), a réti csík (Misgurnus fossilis), a lápi póc (Umbra krameri), a márna (Barbus barbus), a lesőharcsa (Silurus glanis), a kecsege (Acipenser ruthenus), és a compó (Tinca Tinca).

A Magyarországon jellemző kétéltű fajok csaknem mindegyike megfigyelhető itt. Leggyakrabban kecskebékát (Rana esculenta), mocsári békát (Rana arvalis), vöröshasú unkát (Bombina bombina) és zöld levelibékát (Hyla arborea) látni. A hüllők jellegzetes képviselője a vízisikló (Natrix natrix). A területen megfigyelt madárfajok száma mintegy 230-ra tehető, így például megjelenik a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a szürke gém (Ardea cinerea), a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a barna kánya (Milvus migrans), a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a fekete gólya (Ciconia nigra), a nagykócsag (Egretta alba), a vörös gém (Ardea purpurea), a rétisas (Haliaeetus albicilla), a halászsas (Pandion haliaëtus), a tőkés réce (Anas platyrhynchos), a kontyos réce (Aythya fuligulathe), a barátréce (A. ferina), a hegyi réce (Aythya marila), a jegesréce (Clangula hyemallis), a füstös réce (Melanitta fusca), és a fekete réce (M. nigra). A védett emlősök között megtaláljuk itt a hermelint (Mustella erminea), a nyusztot (Martes martes) és az Európai hódot (Castor fiber). A terület egyik különleges faja a jégkorszaki reliktum rágcsáló, a fokozottan védett északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi).